Refernciák >> Dunamenti Erőmű Rt.

 

Biztosan találkozott már olyan megrendelővel, aki korszerűsíteni szeretne, de nem tudja pontosan, hogy mit is akar, valami olyat szeretne, mint a svéd acél. Ez nem szégyen, mindannyian vagyunk így néha.

1991-ben, a munka indulásakor a Dunamenti Erőműre szabott kész technológiai felügyelő rendszer nem volt a piacon, mert egy pótlólagos automatizálásról volt szó. Egyedi rendszert kellett tehát fejleszteni.

Ma, 2002-ben, egy erőmű ilyenkor pályázatot ír ki, de 10 éve ez még nem volt általános. Úgy döntöttek, hogy a meglévő vállalkozói körrel oldják meg a feladatot, két részletben: először egy megvalósíthatósági tanulmányt rendelnek, melyet a vállalkozókból és az erőmű szakembereiből álló bizottság készít el. Majd a tanulmányban leírtak alapján rendelik meg a rendszer tervezését és kivitelezését, melyben szintén részt vesznek a megrendelő szakemberei.

Figyeljük meg a projekt üzleti fogásait, máig tanulságosak:

1. Nem kértek föl független szakértőket a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, hiszen ilyenek már akkor sem nagyon voltak: minden szakértő egyúttal vállalkozó és rendszerépítő is egyben, ezért olyat javasol, amit maga tud leginkább megoldani. Mi is csak ezt tettük.

2. A Dunamenti Erőmű nem típuskonstrukció. Komplikált építmény, és csak a dolgozói ismerik igazán. Egy messziről jött vállakozó, aki esetleg pénzügyileg a legjobb ajánlatot adná, nem fogja ismerni azt a sok műszaki részletkérdést, aminek megoldása nélkül egy informatikai rendszer a hozzáértő alkalmazott számára inkább bosszúságot, mint hatékonyságnövekedést hoz. Ezért a tervezést és a kivitelezést is az erőművet már jól ismerő vállalkozói körtől rendelték meg.

3. Az erőmű szakemberei is részt vettek a munkában, leginkább a tervezésben és a bétatesztelésben. Kellett is, hiszen egy egyedi, testreszabott rendszer e nélkül nagyon drága lenne. Ezért pedig pénzt kaptak a projekt költségvetéséből. Korrupció? Dehogy. Keményen dolgoztak a pénzükért. Korrupció leginkább ott van, ahol a döntéshozó nem a sajátjáról dönt. Ha valaki magának vesz valami komplikált dolgot, annak a megtanulásával, beüzemelésével nagyon sok munkája lesz, és ezt a munkát az okos szállító meg is követeli tőle és meg is fizeti neki

A munka természetesen elhúzódott. Komoly küzdelem volt, hogy a megvalósíthatósági tanulmány csak tényleg megvalósítható fejezeteket tartalmazzon. Az megvalósítás folyamán pedig vigyázni kellett, hogy ne minden fejezetnél alakuljon ki a következő párbeszéd:

Megrendelő: "Ezt mi tkp. úgy gondoltuk volna, hogy ..."
Mi: "Hát akkor miért nem mondtátok?"
Megrendelő: "Hát miért nem kérdeztétek?"

A következők készültek el:

real time adatbázis-kezelő, ami az erőmű kb. 10 ezer technológiai adatát 6-120   másodperces mintavétellel rögzíti
képernyős megjelenítőrendszer, ami a techológiai folyamatokat az erőmű diszpécsere számára mutatja
hőtechnikai számítások, melyek a technológiai adatokból folyamatosan hatásfokot, költséget és egyéb gazdaságossági mutatót számolnak
teljesítményoptimalizáló tanácsadó rendszer, amelyik a blokkok pillanatnyi hatásfokgörbéje alapján segít eldönteni, hogy a termelendő összes villamos energiát - mondjuk 1.6Gw-ot - hogyan kell elosztani az erőmű 6 nagy blokkja között, hogy az eredő hatásfok maximális legyen
egy egyszerű párbeszédes riportgenerátor, amelyik táblázatot készít a kért adatokból
kellett még archíválo rendszer is, ami a real time adatbázis értékeit folyamatosan tárolja, és visszatölthető módon háttértárra írja
mire mindez megvolt, a megrendelőnek kedve támadt arra, hogy maga is új technológiai számításokat írhasson. Készült hát egy 4GL nyelv, amelyikkel a real time adatbáziskezelő fölötti alkalmazások írhatók.

A rendszert 1994 és 1998 között folyamatosan helyeztük üzembe. Fővállalkozó az ASK Kft volt, (a mai MOBILASK elődje) a szoftvert a Vitályos Consulting (első időkben annak elődje) készítette. 3-6 szakember dolgozott a szoftveren, összesen kb. 15 emberévnyi munkát végeztünk.

A rendszer utóélete:

Az üzleti környezet a fejlesztés folyamán megváltozott. A Dumanmenti Erőművet privatizálták. Egyre kevésbé lett vonzó az új gazdasági vezetés számára a testreszabott egyedi rendszer, egyre inkább a kommersz típusrendszerek vásárlása lett a divat. Ehhez természetesen egy erőművi rekonstrukció is szükséges, mert a jelenlegi régi blokkvezérlő automatikához nem lehet kommersz felügyeleti rendszert illeszteni.

Ezzel párhuzamosan a gazdasági vezetés egyre kevésbé becsülte meg a hozzáértő specialista alkalmazottakat. Sokuk el is hagyta azóta az erőművet, általában saját vállalkozásban dolgoznak. Az új vezetésnek menedzserekre és un. munkatársakra, azaz rabszolgahajcsárokra és rabszolgákra van szüksége. Ilyen körülmények között a rendszer lényeges fejlődésre és hosszú utóéletre nem számíthat.

Az alapfunkciók 1994 óta, a teljesítményelosztási tanácsadó és a 4GL nyelvi réteg 1998 óta működik.

                                                                Vitályos Gábor, 2002.március